2. lecke
Cégvezetés 1.0, avagy a komplexitás redukálása minták alapján I. rész
1. lecke
Mi az 500 milliós árbevétel feletti magyar vállalkozások legnagyobb problémája?
Középvállalatnak lenni nem könnyű. Amíg egy 300 milliós kis családi vállalkozás egy kézből is átlátható és irányítható, addig egy 600 milliós már alig, egy 1,5 milliárdos cégbe már vezetők kellenek, meg kontrolling rendszer, meg sok munkatárs, akikkel gyakran több a gond, mint amit egy cégvezető át tud látni és el bír viselni.
Minden elkezd átláthatatlanul bonyolulttá válni!
A középvállalati cégvezetők legtöbb problémája ma már HR gyökerű, vagyis a munkaerőhiány következtében (melyet főleg az okoz, hogy nem tudják megfizetni a piaci béreket, főleg nem teljesen bejelentve) a meglévő munkatársak túlóráznak, az alulteljesítőktől pedig nem tudnak megválni. Mindezek miatt sokkal nagyobb a dolgozókon a stressz, egyúttal több a konfliktus, ami viszont csökkenti a hatékonyságot.
Emellett nincs elég forgótőke a növekedéshez, nem látható pontosan az önköltség, sőt, egy multi versenytárs még nyomja is éppen lefelé az árakat.
Van ebből kiút?
Lehet egyáltalán úgy működtetni egy vállalkozást, hogy a cégvezető-tulajdonos ne menjen ebben tönkre?
Ahogy az előző bekezdésben írtam, a problémák többsége (főleg a HR jellegűek) gyakran csak tünetei egy mélyen meghúzódó stratégiai problémának. Több, mint 1000 vállalkozás átvilágítása után bátran merem állítani, hogy az esetek többségében mindig ugyanoda lyukadunk ki, mindig ugyanazt az okot találom a problémák mögött, ez pedig az alacsony termelékenység. Van, aki alacsony szervezettségnek hívja, aminek szintjét a termelékenységgel mérjük. Érdemes róla elolvasni Csath Magdolna egyetemi tanár, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjának cikkét!
A jó szervezettséget az mutatja, hogy a cég összes munkatársa mennyi hozzáadott értéket tud megtermelni együtt. Az egy főre eső hozzáadott értéket nevezzük termelékenységnek, és ez a szám makrogazdaságilag is kimutatható:
- Az Európai Unióban például egy dolgozó 2019-ben átlagosan 25,9 M Ft új értéket állított elő,
- USA-ban 44,2 milliót,
- Ausztriában 39,6 milliót,
- Németországban 27,9 milliót,
- Japánban 26,2 milliót,
- Olaszországban 25,4 milliót,
- Szlovéniában 19,7 milliót,
- Csehországban 15,4 milliót,
- Szlovákiában 12,9 milliót,
- Magyarországon pedig 12,5 milliót.
A hozzáadott értéket egyszerű kiszámolni: az éves nettó árbevételből le kell vonni az anyag- és alvállalkozói költségeket (figyelem: az anyagjellegű pl. rezsi költségeket nem szabad levonni, csak a termeléshez ténylegesen felhasznált anyagot!), ezt el kell osztani a létszámmal és máris megkapjuk a termelékenység értékét.
Számolja ki Ön is a cégére! Ha kicsivel a magyar átlag felett van, legyen rá büszke, és örüljön annak, hogy a szervezettsége megüti az átlagot. Ha alatta van, azon bizony javítani kell, mert nagy eséllyel ez okozza a HR és más problémái többségét. Ha pedig nagyra törne, pl. exportot tervez, akkor nézze meg más államok termelékenységét, és egyenesen annak elérését tűzze ki célul, különben abban az országban nem igazán lesz versenyképes!
FONTOS! Németországban versenyképesnek lenni alatt nem azt értem, hogy a kelet-európai bérek miatt olcsóbb tud lenni, mint a német KKV-k. A bérek emelkedése miatt erre épp, hogy egyre kevésbé lehet építeni.
Magyarországon csak az uniós termelékenységi átlag alig 38,7%-át produkáljuk!
Ez éles ellentétben van azzal, amit – az ún. vásárlóerő-paritáson – a politikusok szeretnek hangoztatni (amely kb. 65%). Ellenben az árucsere forgalomban ugyanannyit fizetünk mi is mondjuk egy tévéért, mint az osztrákok, viszont egy főre vetítve ők 3,5-szer annyit tudnak venni, mint mi. Szóval az a fránya termelékenység nagyon is fejleszthető még, hiszen sokan vannak, akik sokkal előrébb járnak ebben nálunk!
Természetesen igen, de ehhez rendszerszinten kell újragondolni a céget, nem egy-két ad hoc probléma megoldása a kiút.
Vajon miért olyan gyakori a feketézés a KKV szektorban?
Sok száz hazai vállalkozás mérlegében 2,8-15 M Ft/fő/év termelékenységi értékek szerepelnek. A KKV-k átlaga nagyon alacsony (átlagosan 4-5 M Ft/fő/év), a Magyarországon működő multinacionális nagyvállalatok azok, akik felhúzzák az átlagot 12,5 M Ft/fő/év szintre.
Igen jól látja, átlagosan 4-5 M Ft-ból kell kifizetni minden költséget (a béreket is), és még a tulajdonos nyeresége is ebből jön ki. Könnyű kiszámolni: amennyiben a munkatársankénti éves 4 millió Ft-ot csak munkabérre költi, és rendesen bejelentve teszi mindezt, úgy 205.000 Ft nettó bért tud belőle fizetni. A gond csak az, hogy akkor nem marad pénz semmi másra!
Itt a magyarázat arra, hogy a magyar vállalkozások 95%-a miért nem jelenti be teljesen a munkavállalóit. Tény, nem tudná! A magyarázat viszont téves, miszerint az adók, a multik, a kormány, meg a ki tudja még kicsoda az oka ennek. A számok nem hazudnak: az alacsony termelékenység az oka ennek, aminek pedig az alacsony szervezettség, vagy az eleve rossz stratégia és üzleti modell.
Ahhoz, hogy minden munkatársat be tudjon 100%-ig jelenteni, és piaci bért is meg tudja fizetni, minimum 10 M Ft/fő/év eredményt kell elérniük! A meglepő pedig az, hogy ehhez nem szükségeltetik a szervezettség világbajnokainak lenniük, és főleg nem kell hozzá külső tőke, pályázat vagy hitel, kizárólag a szervezettségen múlik!
Írhatnék most egy listát, amely azonnal alkalmazható trükköket alkalmaz, de az a helyzet, hogy a szervezettség jelentős növeléséhez – amit a termelékenységgel mérünk – rendszerben kell gondolkozni, nem elég egy-két huszárvágás, vagy egy-két tuti tipp. Olyan ez, mint az auto tuning, hiába tesz a motorba +200 lóerőt, ha a futóművet, a fékeket a gumikat nem fejleszti hozzá, és az egészet nem hangolja össze, akkor nem sokra megy a +200 lóerővel, maximum könnyebben kicsúszik az első kanyarban, mert szétszaladnak a lóerők.
Cégvezetés nagy korszakai
Egy cég szervezettsége a cégvezetésnél kezdődik, aminek ugyanúgy vannak szintjei, mint az ipari forradalomnak, amelyben most a 4.-nél, az Ipar 4.0-nál, a digitalizáció korszakánál tartunk. Ahogy lépünk egyre feljebb, az egyre fejlettebb cégvezetés szintjére (akárcsak egy videó játékban az egyre nehezebb pályákra), úgy növekszik a termelékenység is. Jelenleg a cégvezetésben is 4 szintet különböztetünk meg, amelyeket részletesen bemutatok a következő négy részben.
Sajnálatos módon a magyar középvállalkozások nagy része még az 1.0-ás szinten működik, amit jól mutat a termelékenységük is (3-7 millió Ft/fő/év), mialatt a 4.0-ás szinten már az európai élbolyba is be lehet jutni (25 millió Ft/fő/év felett, de van egy ügyfelünk, aki 50 milliót tud), vagyis egy ilyen hatékonyságú cég versenyképes tud lenni bárhol a világon. Bizony, sokan nem tudják, hogy cégük azért nem tud exportra menni, mert nem versenyképes, és az ok amiért nem versenyképes, maga az alacsony termelékenység.
A következő leckében megmutatom, milyen káros hatással van bármilyen vállalkozásra (főleg a termelékenységére), ha nem fókuszáltan működik, és a ‘Minden fillért meg kell fogni’ stratégiát követi.
